Nem tudom ti,hogy vagytok vele, de engem mostanában ért el az a láz,hogy pl. szerintem tök kevés ruhám van vagy nincs cipőm és,hogy vegyünk még cipőt/csizmát...
Onnan jutott eszembe, mert vasárnap vettünk csizmát és én meg neten találtam még egyet és áá azt annyira akarnám. Ugyanígy vagyok ruhával.. még két hete vettünk egy gatyót, de szeretnék megint egyet. Mondjuk ezekből nem lesz semmi nagyon szerintem, mert ahhoz most nekem pénz is kéne.Mivel pénz hiányában vagyok kénytelen leszek beérni azzal amim van. De tényleg ez amúgy nagyon rossz vagy fura érzés, mikor jó tudod,hogy van mit felvenni, de te még szeretnél. Ezzel nincs szerintem semmi baj amíg megvan a határ az embernél, de azt túlzásnak tartom akinek mondjuk már annyira ruhája van,hogy kb. egyszer vette fel és azóta nem, vagy mert megvette de egyszer sem használta. Kérdem én: Mi a francért vetted meg akkor?
Vagy akinek van vagy 50 pár cipője... ne próbálja már meg bemesélni,hogy mindegyiket hordja. Ezzel természetesen senkit sem akarok megbántani, mert nincs azzal semmi gond persze van pénze megteheti meg mi egyéb vegye, de gondoljon bele mikor megveszi,hogy van e rá igazán szüksége vagy csak azért veszi meg, mert megy az egyik pólójához vagy hasonló.
Furcsa gondolatok terjengenek a fejemben úgy látszik, de hát egyszer egy ilyen bejegyzés is kell. Nem mondom azt,hogy ha már saját magam tartom el akkor nem fogok gyakran vásárolni ruhákat/cipőket... mert ha megtehetem akkor természetesen fogok, de nem hiszem,hogy hetente fogok elkölteni ezekre 30 000-40 000 vagy több forintot.
Lehet velem van a baj, vagy az én felfogásom a szar, vagy nagyon különbözök mástól.. de ez van. :)
Ezt kell elfogadni az embereknek,hogy mindenki különböző, megvan a saját egyénisége. Gondoljatok bele milyen lenne már, ha mindenki ugyanúgy nézne ki. Tegyük fel minden lánynak hátközépig érő barna haja lenne, barna szeme, kerek arca stb... kicsit unalmas lenne, a férfiakra nézve is, ha mindenki ugyan úgy nézne ki. Tény,hogy a ruhákkal, cipőkkel, ékszerekkel próbáljuk meg kifejezni saját magunkat, egyéniségünket, de ne vigyük túlzásba a vásárlást én azt mondom. Vagy talán nincs így? Így is pl. M.o.-n azok vannak kevesebben akik ritkán vásárolnak maguknak, mert nem tudnak. Szerintem ha már 17-18 éves korára az ember vagy esetleg 20 éves koráig úgy vásároltak például ruházati cikkeket,hogy amikor volt rá pénz, vagy amikor kellett valami akkor szerintem ez a későbbiekben valamilyen szinten befolyásolja az embert. Igaz nem teljesen, mert ha már megtetszik neki valami és van rá kerete megveszi, de ezt már azért teszi, mert a saját pénzéből él és nincsenek ott abban a pillanatban mellette a szülei akik esetleg megmondják neki,hogy ezt nem kéne megvenni, vagy túl drága, vagy nem állna jól.
Azt hiszem ennyi saját gondolat lenne mára. Ez így magamtól jött ez a téma, de esetleg aki olvassa a blogomat és van valamilyen ötlete amiben szeretné meghallgatni a véleményemet az nyugodtan írjon, mert szívesen leírom neki. :)
Good night everybody :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése