Nagy dilemma...

Nos tegnap este mikor már azt hittem nem lehetek annál fáradtabb.. elkezdtem zenét hallgatni. Mindent, amit éppen kidobott a youtube. Na igen ilyenkor van az ,hogy szívesen elmennék azért mostanában már discoba annak ellenére,hogy nem nagyon szoktam menni. Bár ez nem azt jelenti,hogy utálok menni, nem. Egyszerűen csak nem mindig esik jól, illetve azért a pénz is lehet meghatározó hiszen van amikor vannak fontosabb dolgok , amire költsem az a jó pár 1000 forintot. Na igen ilyenkor lehet mondani,hogy jó ,de inni nem muszáj. Nem is, de én szeretek,mértékkel természetesen. Csakis úgy. Volt,hogy előtte ittunk valakinél ott meg csak egyszer mert azért hát nem olcsó, de mindegy is. Én nem azért szeretek menni,hogy bepasizzak stb... hanem,hogy szórakozzak egy kicsit na meg a zene miatt, mert azt imádom. Persze nem mindenhol ám, mert van ahol nem olyan jók a dj-k. Na ezt most szépen leírtam, szép kis bevezetése ennek a témának, amit el akartam kezdeni..
    Nagyon agyalok azon,hogy egyik nap elmenjek a Balaton soundra, méghozzá július 10.-én, mert aznap lesz Hardwell és őt nagyon szeretem,ha új zenéje van meghallgatom, ha találok új live-ot akkor meghallgatom meg minden, egyszóval imádom. Csak 15 000 forint a napijegy... és ááhh nem tudom. Meg oda elmenni, meg stb..na igen... ezen agyalok tegnap óta és nem is agyalhatok sokáig hiszen a jegyek hamar elszoktak fogyni. Előbb a bérletek szépen, utána a napijegyek.. Majd meglátjuk.

Bonyolult dolog...

Te jó ég,hogy én mikor írtam utoljára... Hát jó régen volt, most is csak azért kezdtem el, mert van egy kis időm, illetve mert olyan van,hogy írnom kéne kellene. Illetve azt hiszem.
Sajnos az élet nem mindig úgy alakul ahogyan  én szeretném, de egyszerűen nem tudom,hogy mit csináljak.
Sok mindenkinek/minden lánynak megvan a kis sajátos álma, nemde? Főleg a kiskorában, ki ne álmodna egyszer arról,hogy majd esküvője lesz meg hasonló?! Na nekem is valami ilyesmi volt, és az az igazság,hogy még így lassan 20 éves fejjel is úgymond egyik álmom,hogy egyszer velem is megtörténjen.. nos eddig elég jól indult hiszen azt hittem,hogy megtaláltam életem nagy szerelmét. /2013.06./
Még most is együtt vagyunk, de igazából már érzem,hogy nem olyan mint eddig. Persze az én hibám is nem tagadom, de az övé is. Tudjátok el jön az a tipikus korszak, amikor már túl sokat  is vagytok együtt és már nagyon összeszoktok és nem értetek egyet mindenben... nos nálunk is ez van, persze nekem is van egy két dolog, ami nem tetszik, de egyszerűen nem tudok ellene mit csinálni. Már annyiszor próbáltam, de egyszerűen nem megy, nem tudok egy két helyzettel kibékülni és nem is fogok, mert egyszerűen lehetetlen. Na meg a veszekedések.. hajjaj. Nagyon irigylem azokat, akik egyáltalán nem veszekednek és együtt vannak. Akik meg veszekednek azok előbb vagy utóbb, de mégis különmennek... (Tudok egy ellenpéldát.. olvastam egy öreg párról, akik régóta együtt vannak már több évtizede és szinte mindennap veszekednek, de mégis kitartottak egymás mellet.. persze hülyeség lehet ennyi idősen ilyenen gondolkozni, de én sose voltam az az ember , aki minden hétvégén mással fekszik le vagy minden hónapban már barátja van.. egyszerűen nem)Lehet nálunk is ez lesz majd? Mit fogok én akkor csinálni? Belegondolni se tudok, tudom ez már eléggé érdekes dolog, de hát mit tud csinálni az ember ha már ennyire kötődik valakihez. Az a baj,hogy már elgondolkoztam azon is,hogy lehet tényleg jobb lenne, de nem tudom és most ezeket ide írom le te jó ég.. valahova muszáj, mert nem tudom most így 'bent tartani'. De hát ezért is van ez a blog, nemde? Hogy leírjam, és kiírjam a dolgaimat, akinek nem tetszik az ne olvassa ennyi.
Muszáj lesz azt hiszem jobban átgondolni az értékeket.. mi is a fontos. Emlékszem ilyen feladatot csináltunk az egyik órán az egyetemen és elég érdekes dolgok jöttek ki.
Na de szerintem mára ennyi, kicsit összevisszaság , de majd lesz összetettebb bejegyzés is.
Pá! ~