2013. április 25., csütörtök

Szeretem a normális embereket, akik nem ismernek , de mégis hihetetlen mód kedvesen viselkednek velem .

Nos igen egy példát mesélnék ma, persze nem olyan nagy dolog sőt igazán semmiség, de mégis csak kedves volt velem az illető személy. Ma Adrival voltam délután cukrászdába és kikísértem a buszpályaudvarra, majd mivel nem szerettem volna gyalogolni, ezért gondoltam elmegyek haza busszal, mert a közelünkben van buszmegálló tehát miért is ne. Odamentem az egyik buszhoz ami hamarosan indult, és reméltem,hogy megáll ahol nekem kéne, mert nem minden busz szokott megállni. Illedelmesen megkérdeztem a buszsofőrt,hogy megáll e xy helyen, mondta,hogy ha szeretném, hát mondom jó lenne. Kedves volt azt is mondta,hogy maradjak elöl és leszállhatok elöl is , ne menjek már hátra. Majd kicsit hátra mentem persze ott voltam majd utána oda mentem mellé remélve,hogy nem felejtett el. Viccelődött kicsit,hogy mi lenne,hogy ha tovább vinne és nem állna meg, meg mondta,hogy jó ,hogy odamentem , mert tényleg elfelejtett. xD Aztán további szép napot kívánt amit persze megköszöntem és én is azt kívántam aztán szálltam is le.
Tudom ez nem nagy dolog, de nekem azért mégis sokat jelentett,hogy valaki egy idegen ember méghozzá buszsofőr ilyen kedves volt velem. Ilyenkor mindig mosolygok és jobb kedvvel megyek haza meg minden, szóval tudom értékelni, ahogy az emberek bánnak velem. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése