Ja hogy már ennyi lenne az idő? Na széééép, kicsit elhúztam a dolgaimat. Földrajz tételt dolgoztam ki. Meg zenét hallgattam meg beszélgettem és még mindig van dolgom, mert nem végeztem mindennel. Nagyon jó mit ne mondjak, és a jövő hetem sem lesz jobb, annyiban lesz más,hogy a laptopot elfelejthetem csütörtökig úgy nagyon brutálisan, mert csütörtökön lesz a föci osztályozóm és a szóbeli is utána. Nagyon hülyén csinálták meg mit ne mondjak. -.-
A mai nap amúgy rendesen alakítottam megint azért például az evésemmel. Ettem suliba egy szendvicset és egy tábla milkát. (< fő az egészséges táplálkozás na meg témahét van ami az egészség szóval én nagyon jól tolom szerintem)
Előadtam a töri kiselőadásom is, amit ötösre jutalmazott a tanár így megint jól állok, de mivel hétfőn kikapjuk a szerdai dogát ezért vége az örömömnek. (T.T) De elvileg lehet javítót írni vagy mi a szösz.
Aztán a mai napon még a művészettörténet óra volt valami, mikor senki sem figyelt kb. és egyik osztálytársam ezt meg is mondta a tanárnak. Szegénykém. xD
Én nem mondom azt,hogy nem figyeltem, de nem vittem túlzásba, mert közben idézeteket olvasgattunk Adrival. A föcim meg elmaradt, mert a tanár beteg volt ezért Adrinak panaszkodtam illetve helyretettem a történésemet egy bizonyos személlyel kapcsolatban, majd itthon mutatott egy részletet egy filmből. Azért mutatta,hogy így legalább abba amibe bizonytalan vagyok, vagy hát nem tudom mit kéne csinálnom (jó ugyan az tudom) tudjam.. vagy legalább valamennyire rávilágítson.. csak hát nem nagyon jött össze az a baj. :/
Na de majd legközelebb.
Mikor haza értem természetesen pózerkedtem a gépem kamerájával és nem is lett olyan rossz kép,hogy ha azt nézzük. Fel mertem tölteni facebook-ra tehát már nem rossz. *szerééééénység*
Minden nő megérdemel egy pasit, aki még akkor is mosolyt tud csalni az arcára, amikor semmi oka nincs rá. Amikor összedőlt a világ körülötte, amikor mindent elveszített, mert egy mosoly pillanatok alatt rádöbbenti: ami számít, az már ott van az életében, az összes többi meg kit érdekel. Szóval erre képes egy mosoly tőle: visszahoz a jelenbe, és segít élni. (Oravecz Nóra)
A fiatal nő elment mellettem a hóesésben, és reám mosolygott. A mosolyt köszönettel fogadtam, elvittem magammal, s egy ideig vigyáztam reá, hogy el ne olvadjon. Havas mosoly volt és lassan olvadt. A végén mindössze valami kevés nedvesség maradt belőle a lélekben; apró tócsa, nem nagyobb, mint egy könnycsepp.
(Márai Sándor)
Vannak emberek, akinek a puszta jelenlététõl jól érzed magad. (Michelle Richmond)
(az én esetemben amúgy létezik olyan,hogy van olyan ember akinek a puszta hangja miatt is tudok örülni. :) )
Aminek meg kell történnie, az úgyis megtörténik, nem érdemes elõre félni tõle, vagy örülni neki. (Jonas Jonasson)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése